Az élelmiszeriparban gyakran megnyugtató mondatként hangzik el:
„A csomagolóanyaghoz van megfelelőségi nyilatkozat.”
De vajon ez önmagában valóban elegendő?
Egy csomagolóanyag megfelelősége nemcsak attól függ, hogy az adott csomagolás miből készült, hanem attól is, hogy mire, hogyan és milyen körülmények között használjuk. Ugyanaz a fólia, tálca, kupak, tasak vagy bevonatos doboz megfelelő lehet az egyik termékhez, de kérdéses lehet egy másik termék esetében.
Más a kockázat egy száraz, szobahőmérsékleten tárolt terméknél, mint egy zsíros, savas, forrón töltött, hőkezelt, vákuumcsomagolt vagy hosszú ideig tárolt élelmiszernél. Egy migrációs vizsgálati jegyzőkönyv sem csak attól lesz hasznos, hogy „megvan, lementettük”, hanem attól, hogy valóban lefedi-e a saját terméket, az érintkezési időt, a hőmérsékletet, a felület/térfogat arányt és a technológiai igénybevételt.
Egy esetleges auditon pedig nem az a kérdés, hogy a dokumentumokat „bekértük-e”, hanem az, hogy értettük, értékeltük és dokumentált döntést hoztunk-e azok alapján.
Az aktuális jogszabályi változások – például a BPA / biszfenolok, a műanyag élelmiszerrel érintkező anyagok, a PPWR, a PFA-anyag korlátozások és a zöld állítások igazolhatósága – tovább növelik annak jelentőségét, hogy a csomagolóanyag-megfelelőséget ne csak egy adminisztratív „pipaként”, hanem élelmiszer-biztonsági döntésként kezeljük.
A valódi kérdés tehát nem ez: „Van-e nyilatkozat?”
Hanem, hogy:
„A rendelkezésre álló dokumentumok alapján igazolható-e, hogy az adott csomagolóanyag az adott élelmiszerhez, az alkalmazott technológiához és a tervezett tárolási feltételhez valóban megfelelő?”
Amennyiben a téma aktuális az Ön vállalkozásánál, elérhető hozzá célzott, gyakorlati képzés, amely segít a csomagolóanyag-specifikációk, megfelelőségi nyilatkozatok és migrációs vizsgálati jegyzőkönyvek értelmezésében, valamint az aktuális jogszabályi változások gyakorlatba való átültetésében.
