Röviden: az élelmiszer-adalékanyagok specifikációi 2026-tól több ponton változnak. A Bizottság (EU) 2026/196 rendelete több, széles körben használt élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételeit és specifikációit módosítja. A változás nemcsak egyes csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszereket érint, hanem az adalékanyagok tisztasági, összetételi és mikrobiológiai követelményein keresztül jóval szélesebb gyártói és beszállítói kört is.

2026. augusztus 18-tól alkalmazandó az Európai Bizottság 2026/196/EU rendelete, amely módosítja több élelmiszer-adalékanyag felhasználási feltételeit és a hozzájuk tartozó specifikációkat. Az élelmiszer-adalékanyagok specifikációi azért kerülnek most előtérbe, mert az érintett anyagok között szerepel a karragén (E 407), a szentjánoskenyérliszt (E 410), a guargumi (E 412), a gumiarábikum vagy akácmézga (E 414), a xantángumi (E 415), a pektinek (E 440), valamint a keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát (E 1450).

A rendelet kapcsán könnyű lenne kizárólag a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekre vonatkozó új korlátozásokra figyelni. A gyakorlati jelentőség azonban ennél nagyobb: több adalékanyag esetében szigorodnak azok a követelmények is, amelyeknek magának az adalékanyagnak kell megfelelnie. Ez közvetlenül érinti a beszállítói specifikációkat, a megfelelőségi nyilatkozatokat, az analitikai igazolásokat és az alapanyag-átvételi ellenőrzéseket is.

Másképpen fogalmazva: nem elég azt ellenőrizni, hogy egy adott E-szám továbbra is engedélyezett-e. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a konkrét beszállított tétel megfelel-e az új, szigorúbb specifikációknak.

Mely adalékanyagokat érinti a módosítás?

A rendelet két fő területen hoz változást. Egyrészt módosítja egyes adalékanyagok felhasználási feltételeit meghatározott élelmiszer-kategóriákban, különösen speciális gyógyászati célra szánt csecsemő- és kisgyermekélelmiszereknél. Másrészt módosítja a 231/2012/EU rendeletben rögzített specifikációkat, vagyis azokat a tisztasági, összetételi és mikrobiológiai követelményeket, amelyeknek az adalékanyagoknak meg kell felelniük.

Az érintett adalékanyagok köre széles: a változások a karragént (E 407), a szentjánoskenyérlisztet (E 410), a guargumit (E 412), a gumiarábikumot vagy akácmézgát (E 414), a xantángumit (E 415), a pektineket (E 440), valamint a keményítő-nátrium-oktenil-szukcinátot (E 1450) érintik. Nem minden anyagnál azonos a változás jellege: van, ahol elsősorban a felhasználási feltétel módosul, máshol a specifikáció szigorodik, és van olyan adalékanyag is, ahol mindkét terület érintett.

Felhasználási feltételek: a legnagyobb változások a speciális célú termékeknél jelennek meg

A 13.1.5.1 és 13.1.5.2 élelmiszer-kategóriákban, vagyis a csecsemőknek, illetve legalább négy hónapos csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek esetében a rendelet több konkrét határértéket is meghatároz. A szentjánoskenyérliszt (E 410) megengedett mennyisége ezekben a kategóriákban 5 300 mg/kg, kizárólag a gyomori-nyelőcsövi reflux csökkentésére szolgáló termékekben. A pektinek (E 440) esetében a megengedett mennyiség 4 000 mg/kg, születéstől kezdve, a gyomor-bél rendszer rendellenességei esetén használt termékekben.

A guargumi (E 412) esetében a változás ennél jelentősebb: az anyatej-helyettesítő tápszerekre vonatkozó 13.1.1 kategóriából, valamint a 13.1.5.1 kategóriából a guargumi engedélye kikerül. A 13.1.5.2 kategóriában a guargumi még átmenetileg használható, legfeljebb 10 000 mg/kg mennyiségben, hidrolizált fehérjéket, peptideket vagy aminosavakat tartalmazó folyékony tápszerekben, de csak 2027. április 27-ig.

A keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát (E 1450) esetében szintén lépcsőzetes változás történik. A 13.1.5.1 és 13.1.5.2 kategóriákban 2028. február 18-ig 20 000 mg/kg mennyiségben használható, ezt követően azonban a megengedett mennyiség 10 000 mg/kg-ra csökken. Ez a gyakorlatban különösen azoknál a termékeknél lehet lényeges, ahol az E 1450 technológiai szerepe miatt a határérték csökkentése receptúra- vagy gyártástechnológiai felülvizsgálatot igényelhet.

Kisgyermekek számára készült tejalapú italok: új arányosítási szabály

A 01.10 kategóriában, vagyis a kisgyermekek számára készült tejalapú italok és hasonló termékek esetében a rendelet konkrét felső határértékeket rögzít: karragénből (E 407) 300 mg/kg, szentjánoskenyérlisztből (E 410), guargumiból (E 412), gumiarábikumból (E 414) és xantángumiból (E 415) egyaránt 10 000 mg/kg, pektinekből (E 440) pedig 5 000 mg/kg alkalmazható. Ha ezek közül több adalékanyagot együtt használnak ugyanabban a termékben, az egyes anyagok megengedett mennyiségét arányosan kell csökkenteni, vagyis az összesített használat nem vezethet a kategóriára vonatkozó korlátok megkerüléséhez.

Specifikációs szigorítások: ez érintheti a legtöbb vállalkozást

A rendelet gyakorlati jelentőségét nemcsak az adja, hogy bizonyos termékkategóriákban változnak a felhasználási feltételek, hanem az is, hogy több érintett adalékanyag esetében szigorúbb specifikációk lépnek életbe. Az élelmiszer-adalékanyagok specifikációi gyártói szempontból azt jelentik, hogy nem elegendő azt ellenőrizni, szerepel-e az adott E-szám az engedélyezett adalékanyagok között. Azt is igazolni kell, hogy a konkrét beszállított tétel megfelel az új tisztasági, összetételi és mikrobiológiai követelményeknek.

A szentjánoskenyérliszt (E 410) esetében a rendelet több tisztasági és mikrobiológiai követelményt is pontosít. A toxikus elemeknél az arzén, a higany és a kadmium felső határértéke egyaránt 0,1 mg/kg, az ólomé pedig 0,4 mg/kg. A mikrobiológiai előírások között az összcsíraszám legfeljebb 5 000 CFU/g, az élesztő- és penészszám legfeljebb 500 CFU/g lehet, továbbá az Enterobacteriaceae, az Escherichia coli és a Salmonella spp. jelenlétére is külön előírás vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beszállítói specifikációkban nemcsak a növényi eredetet és a technológiai funkciót, hanem a konkrét analitikai és mikrobiológiai megfelelőséget is ellenőrizni kell.

A guargumi (E 412) esetében szintén szigorodnak a toxikus elemekre és a mikrobiológiai állapotra vonatkozó elvárások. Az ólom felső határértéke 0,2 mg/kg, míg az arzén, a higany és a kadmium esetében 0,1 mg/kg a megengedett maximum. A mikrobiológiai követelményeknél az összcsíraszám legfeljebb 5 000 CFU/g, az élesztő- és penészszám legfeljebb 500 CFU/g lehet. Anyagspecifikus előírásként a fehérjetartalom meghatározásához a Kjeldahl-módszert kell alkalmazni, és a fehérjetartalom legfeljebb 10% lehet. Ez különösen fontos lehet azoknál a beszállítói igazolásoknál, ahol korábban csak általános tisztasági paramétereket tüntettek fel.

A gumiarábikum vagy akácmézga (E 414) esetében a változás egyik fontos eleme, hogy egyes határértékeknél a rendelet különbséget tesz a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben történő felhasználás és az egyéb felhasználások között. Az alumínium felső határértéke ilyen termékek adalékaként 100 mg/kg, más felhasználásoknál 200 mg/kg. A fehérjék felső határértéke 3,5%, csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben történő felhasználás esetén pedig az oxidázokat és peroxidázokat a gyártási folyamat során inaktiválni kell. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon E-szám esetében a megfelelőség értékelése a tervezett felhasználástól is függhet.

A xantángumi (E 415) esetében a specifikációk a mikrobiológiai biztonság és az anyagra jellemző paraméterek irányába pontosodnak. Az összcsíraszám legfeljebb 5 000 CFU/g, az élesztő- és penészszám legfeljebb 300 CFU/g lehet. A nitrogéntartalom felső határértéke 1,5%, amelyet Kjeldahl-módszerrel kell meghatározni. Emellett a végtermék 1 grammjában nem lehet csíraképes Xanthomonas campestris sejt. Ezek a követelmények a xantángumi fermentációs eredete miatt különösen lényegesek, és a beszállítói dokumentációban is célzottan ellenőrizendők.

A pektinek (E 440) esetében a rendelet szintén eltérő határértékeket határoz meg a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben történő felhasználásra és az egyéb felhasználásokra. Az ólom határértéke gyermekeknek szánt felhasználásnál 0,3 mg/kg, más felhasználásnál 1 mg/kg, míg kadmium esetében ugyanez 0,1 mg/kg, illetve 0,5 mg/kg. Ez a gyakorlatban különösen azért fontos, mert a pektin széles körben alkalmazott adalékanyag, és a megfelelőségi értékelésnél nem elegendő az általános E 440 specifikáció megléte: azt is vizsgálni kell, hogy az adott tétel milyen termékkörben kerül felhasználásra.

A keményítő-nátrium-oktenil-szukcinát (E 1450) esetében a rendelet több, a gyakorlatban is jól ellenőrizhető paramétert rögzít. A kén-dioxid felső határértéke 10 mg/kg, az oktenilszukcinil-csoportok mennyisége legfeljebb 3%, az oktenil-borostyánkősav-maradék pedig legfeljebb 0,3% lehet vízmentes anyagra számítva. Emellett az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekben történő felhasználás esetén az E 1450-nek gluténmentesnek kell lennie. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy az alapanyag-megfelelőség igazolása itt nemcsak adalékanyag-specifikációs, hanem allergén- és speciális táplálkozási megfelelőségi kérdés is lehet.

A specifikációs módosítások között több hidrokolloidnál terminológiai pontosítás is megjelenik: az „oldható” vagy „oldat” jellegű megfogalmazások helyett a „diszpergálható”, illetve „diszperzió” kifejezések kerülnek előtérbe. Ez nem pusztán nyelvi kérdés. Ezek az anyagok vízben jellemzően nem valódi oldatot, hanem kolloid diszperziót képeznek, ezért a pontosabb megfogalmazás a specifikációk értelmezése és a laboratóriumi vizsgálatok szempontjából is lényeges.

Mit érdemes most ellenőrizni?

A gyártók számára a legfontosabb feladat az érintettség gyors felmérése. Érdemes áttekinteni, hogy a receptúrákban, specifikációkban és beszállítói dokumentációkban szerepel-e E 407, E 410, E 412, E 414, E 415, E 440 vagy E 1450. Ha igen, akkor nemcsak a felhasználási mennyiségeket kell ellenőrizni, hanem azt is, hogy az alapanyag specifikációja megfelel-e az új határértékeknek és mikrobiológiai követelményeknek.

Külön figyelmet érdemelnek azok a termékek, amelyek csecsemőknek vagy kisgyermekeknek készülnek, illetve speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerként kerülnek forgalomba. Ezeknél a termékeknél a felhasználási feltételek szigorítása, a határidők és az átmeneti szabályok miatt akár receptúra-felülvizsgálatra is szükség lehet.

A beszállítói oldalon célszerű bekérni vagy frissíteni az adalékanyag-specifikációkat, a megfelelőségi nyilatkozatokat és szükség esetén a vizsgálati jegyzőkönyveket. A korábban elfogadott dokumentumok önmagukban nem feltétlenül elegendők, ha azok még a régi határértékekre vagy korábbi specifikációs megfogalmazásokra épülnek.

Összegzés

Összességében a 2026/196/EU rendelet nem egy szűk termékkört érintő technikai módosítás, hanem olyan változás, amely a beszállítói megfelelőségre, az alapanyag-specifikációkra és bizonyos esetekben a receptúrákra is hatással lehet. A gyártóknak ezért érdemes időben áttekinteniük, hogy az érintett adalékanyagok előfordulnak-e termékeikben, és a beszállítói dokumentáció valóban tartalmazza-e az új követelmények teljesítéséhez szükséges adatokat.

A rendelet szövege itt elérhető:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202600196